A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10-30 megatonnásra becsülik, ami körülbelül 1000, Hirosimára ledobott atombomba keltette robbanásnak felel meg (harmada a valaha felrobbantott legnagyobb hidrogénbomba, a Cár-bomba erejének).
Az első tudományos expedíció a világháború és az orosz forradalom miatt csak 19 év múlva merészkedett a helyszínre. Gyufaszálszerűen széthajigált, kidőlt fákat találtak, de becsapódás nyomát, krátert az azóta arra járt kutatók sem leltek. Száz év alatt egyetlen tudósnak sem sikerült megmagyaráznia, hogy pontosan mi történt.Magyarázatok
A legnépszerűbb elmélet szerint egy meteor, aszteroida vagy üstökös ütközött a Földnek, és vagy a földbe csapódott, vagy a súrlódástól annyira felhevült, hogy még a légkörben megsemmisült. Ezzel a teóriával kapcsolatos a „tunguz esemény” egyik legnagyobb rejtélye, az, hogy száz év alatt semmilyen krátert sem találtak a kutatóexpedíciók. Az nem túl valószínű, hogy egy ekkora robbanást produkáló, nagy méretű és sebességű aszteroida olyan apró darabokra robbanjon, amelyek nem hagynak maguk után nyomot.
Egy 2007-es expedíció a bolognai egyetemről a robbanás feltételezett helyétől nyolc kilométerre lévő Cseko-tavat nevezte ki becsapódási kráternek. A tavat a XIX. századi és annál régebbi térképek nem jelölik (az akkori térképek Szibériáról nagyon pontatlanok), és a tipikusan sekély, lapos fenekű szibériai tavakhoz képest meglepően mély. Viszont nincsen pereme, ami a becsapódási kráterek egyik legjellemzőbb ismertetőjele.
A másik variáció szerint az aszteroida kozmikus porból és jégből állt, a jég a súrlódás hatására elpárolgott, a por meg a légkörben maradt, ami egyben magyarázat arra is, hogy a robbanás után furcsa színekben játszott az ég, és szinte nappali világosságot lehetett éjjelente észlelni még Európából is. Az elmélet támadói szerint egy jégaszteroida nem jutott volna ilyen közel a felszínhez, már az atmoszféra felső rétegeiben felrobbant volna.
Fekete lyuk, antianyag, földönkívüliek
A nem százszázalékosan alátámasztott, de azért tudományosan megalapozott magyarázatok mellett vadabbnál vadabb elméletekkel is előálltak tudósok és laikusok az elmúlt száz évben.
Egy orosz expedíció kutatói például meg vannak győződve róla, hogy egy földönkívüli civilizáció robbantotta fel a Földnek tartó meteort. Számításaik szerint a meteor egymilliárd tonna tömegű lehetett, és a becsapódás lökéshulláma kipusztította volna a földi életet. Az idegenek beavatkozásának bizonyítékát egy fura alakú, olvadt sziklában látják, amiből 2004-ben mintát vettek, és azóta is vizsgálják.
Egy másik, sci-fi szagú elmélet az űrből érkezett antianyaggal magyarázza a robbanást, csakhogy mai ismereteink szerint egy ilyen antianyagcsomónak hihetetlenül erős gammasugárzása lenne, ennek a nyomát viszont nem találták meg a környéken. És persze se szeri se, száma a lezuhant ufóról szóló elméleteknek, amik az oroszok Roswelljének és 51-es körzetének tartják a helyet.
1973-ban született a sci-fi írók kedvence, a Jackson–Ryan-teória. A texasi egyetem fizikusai szerint egy miniatűr fekete lyuk találkozott a Földdel, azonban ezt az elméletet később komolytalannak minősítette a tudomány, mondván, egy fekete lyuk nemcsak felborogatta volna a fákat, hanem minden anyagot magába szippantva áthaladt volna a bolygón, és látványos "sebet" ejtett volna a be-, illetve kimeneti ponton.
Időutazók, sárkányok, istenek
A sci-fi írók és hollywoodi forgatókönyvírók fantáziáját legalább annyira megmozgatta a tunguzmeteor-rejtély, mint a tudósokét: a Wikipedia idevágó oldala (angol) tucatjával sorolja a száz évvel ezelőtti esemény köré szőtt sztorikat. Érdekes megfigyelni azt is, ahogy az ismert, alaposan kidolgozott sci-fi világok teremtői beledolgozzák a saját univerzumukba a tunguz meteor rejtélyét. A Star Trekben egy vulkáni kutatóűrhajó avatkozik bele a földi történelembe, és irányítja Szibéria fölé a Nyugat-Európába tartó meteort, a Lovecraft-féle Cthulhu-mítoszra építő szerepjáték, a Cthulhu hívása pedig egy bebörtönzött ősi istenség ébredésével magyarázza a katasztrófát. Az Alien–Predator-univerzumban a ragadozók űrhajójának önmegsemmisítő mechanizmusa kapcsol be Szibéria fölött, a Marvel-képregények sztorija szerint az X-Menek, Amerika kapitány és a többiek ősellensége, Galactus érkezik meg a Földre ugyanitt, a Sötétség világa szerepjáték világában pedig egy nagy hatalmú mágus és egy sárkány párbaja okozza a robbanást.A végére pedig egy dokumentum jellegű videó (angol):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése